Arma Hobby 1:72 Jak-1b

Amolyan „felhozó céllal” fogtam neki az Arma Hobby Jak-1b-nek, hogy némi kihagyás után újra felvegyem a fonalat. Ehhez pont egy ilyen kitre volt szükségem, mint az Arma Hobby készlete: elég részletes, nincs vele farigcsálós pluszmunka és dobozból építve is gyorsan elkészíthető belőle egy mutatós makett.

Ennél az építésnél többet merítettem mások makettjeiből, mint az eredeti gépekről szóló forrásanyagaimból. Ez nem mindig a jó út, hiszen a többiek sem tévedhetetlenek, azonban a nálam levő kiadványok fotói olyan gyengék, hogy legfeljebb találgatni lehet róluk.
A legtöbbet Pesti Mihály (pmheros) cikke jelentette a Makettinfón, továbbá az Arma Hobby blogján is vannak építések, valamint Mihályi András és David Damek videóit is érdemes megnézni a munka kezdete előtt.

A részletek megfigyeléséhez Mikhail ‘Hardy’ Gadratov walkaround fotóit vettem alapul.

A legtöbb fejtörést a pilótafülke kinézete okozta. Erről nem nagyon volt forrásanyagom, mindössze ezt a fotót tudtam felhasználni, amit egy orosz fórumon találtam:

Nem teljesen csak a dobozból épül a makett, mert (tisztán kényelmi megfontolásból) megvettem hozzá az SBS gyanta kipufogókat és az Eduard kabin- és kerékmaszkját, mert azúttal ezek házi elkészítését is meg akartam úszni.
Azt is elhatároztam, hogy a La-5-ösön kipróbált új AK RC festékeimet bővíteni fogom további színekkel és ezen a gépen csak ezt fogom használni. (Az útmutató amúgy sem tartalmaz Gunze kódokat, hanem az RC-n kívül Hataka, Lifecolor, Ammo, Humbrol, Vallejo és Tamiya festékeket határoz meg, ezekből viszont nem sok van nekem.)

Létezik olyan kiadása is ennek a kitnek, amihez adnak maratott réz alkatrészeket, de ez nem az. Ezért a hűtőkhöz a Z63™-tól vett fémhálót használtam fel, mivel a műanyag itt teljesen sima.
Bízunk benne, hogy újra kiadja majd az Arma ezt a készletet és abban már lesz nyitható kabintető is, mert ebben csak egy darabban levő műanyag van.

A gép felépítésének megértésében az efféle rajzok segítenek:

Valójában egyáltalán nem akartam „nagy feneket” keríteni az építésnek, jó az, ami a dobozból jön. Annyi volt a lényeg, hogy a szünet után újra visszarázódjak a makettezésbe.
Ezen kívül ki akartam próbálni rajta, hogyan tudom megjeleníteni az egymás melletti kopásokat a törzs fém- és a szárny fa felületén.

Ehhez természetesen először össze kellett állítani a pilótafülkét, beszerelni a farokfutót és összeragasztani a szárnyakat. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, először el kell távolítani néhány felesleges műanyagdarabot a szárnyfelek belsejéről.

A kabinban mindössze annyi feljavítást végeztem, hogy rézdrótból és műanyag cső szeletéből elkészítettem a hiányzó tekerentyűket, valamint bekarcoltam a páncélüveg osztását.
Az üléshevedert maszkolószalagból készítettem el.

A törzsfelek illeszkedésével nem volt különösebb gond, a kabin szépen passzolt a helyére, kívül a szárnyak is megfelelően illeszkednek a törzshöz. Alul igényelt némi tömítést, illetve a vízszintes vezérsíkok előtt egy-egy beszívódásnyomot el kellett tüntetni.
Ugyanilyenek voltak a légcsavaron is.
Nem nagy ügy, egy csepp pillanatragasztó, egy prüsszentés aktivátor rá és fél perc alatt síkba lehet csiszolni.

A hűtőkhöz felhasznált Z63™-féle fémhálót beméreteztem, majd fekete Colle21 pillanatragasztóval rögzítettem. A középpontjában van egy osztás, amit AMT-7 kékesszürkére festettem. A végeredmény majd a kész makettről készített fotókon látszani fog.

Miután összeraktam a sárkányt, fehér Mr. Finishing 1500 Surfacer-rel alapoztam. Lefújtam kékesszürkére az alját, Mr. Hobby H66 és még valamelyik barna keverékével a szárnyakat, a törzs elejét pedig Ammo A-Stand alumínium színűre. Az egészet lezártam egy lakkréteggel is.
Ez után kapott pár vékony réteg Ammo heavy chipping fluid-ot.

Amíg ezek száradtak, lefestettem az apróságokat. Ezek közül a légcsavarkúp maszkolása okozott fejtörést, ugyanis először nyilván a fehér színt kell megfesteni, ez fix. (Mivel a többit nehezebb átfedni fehérrel.)
Még a törzshöz közelebbi piros gyűrű festése sem okozott gondot, hiszen Tamiya hajlékony maszkoló szalaggal le tudtam fedni a többit.

Hanem mivel tudnám letakarni a középső fehéret úgy, hogy meg tudjam festeni a légcsavarkúp kék színű elejét? 🤔
A maszkoló szalagos történet itt nem működött részben a kicsi felület, részben a légcsavarkúp görbülete miatt. Maszkoló folyadék szerintem abszolút felejtős erre, mert nem lehet vele egyenes vonalat húzni. Úgyhogy azt a megoldást választottam, hogy parafilm fóliát húztam rá (erről az 1:144 F/A-18C építéséről szóló cikkben olvashatsz többet) és fém körsablont ráhúzva nagyon óvatosan körbevágtam, majd eltávolítottam a tetejét.
A felső részt kékre fújtam, a parafilm pedig megfelelően maszkolta a középen levő fehér részt.

Miután ez elkészült, felvittem az álcázó színeket AK Real Color AMT-4 green (új számozása szerint RC975) és Mr. Hobby H77 Tire black színekkel.
A foltok maszkolásához Ammo masking putty-t használtam.

No és ez után következett az izgalmas rész: lekoptatni a festéket a fémről és a fáról.
Ehhez a repülőgép (eredetileg) fém részeit lemaszkoltam, majd a Tamiya Polishing Compound paszták közül a legdurvább szemcséjűt, a piros kupakos Coarse-t választva elkezdtem ledörzsölni a festéket a szárnyak belépő éléről és azokon a helyeken, amire a leggyakrabban rálépnek. A koptatáshoz itt-ott bevetettem finom csiszolószivacsot is.
Ehhez kellett a barna színt védő lakkréteg, hogy véletlenül ne koptassam le egészen az alapozóig.
A fém részeken viszont nem ezzel a módszerrel, hanem hagyományos módon: egy tűvel távolítottam a festék apró darabkáit.

Eddig eljutva egész elégedett voltam az eddigiekkel, jöhetett a matricázás.

Arra gondoltam, úgyis csak kevés matrica lesz rajta, nem fújok rá még egy fényes lakkot.
Ez kurva nagy hiba volt…

Először is azért, mert az történt, amire számítani is lehetett, csak valamiért azt gondoltam megúszom. De nem úsztam meg: a matricák szélei kifehéredtek, ahogy szoktak is, ha matt vagy selyemfényű felületre kerülnek.
Ez különösen a kisebb stencileknél lett zavaró, nem is igazán lehet javítani.

Másrészt lakkozott felülettel valószínűleg nem történt volna meg az, hogy a matricáról lefolyó vízcseppek újra aktiválják a chipping folyadékot. Így amikor gyanútlanul letöröltem a felesleges vizet, leugrott az addigi munkám is. 😖

A festést kijavítottam és elkészítettem újra a kopást a fémről. A matricákkal azonban már nem tudtam mit csinálni, azok ilyen csúnyák maradtak.

A panelvonalakat befolyattam koszos barna színű olajfesték keverékkel, a felesleget pedig visszatöröltem AK white spirit-tel. Mivel a festék lacquer alapú, ezt meg lehet tenni vele, a white spirit nem fogja bántani akkor sem, ha nincs rajta lakk.
Az csak a matricák miatt kellett volna.

A gép aljára vittem fel némi pasztellt is oda, ahova a futók felverik a port.

Ez után már csak az apróságok maradtak hátra: helyükre kerültek a futószárak és kerekek, elasztikus szállal imitáltam a huzalozást, húzott szálból elkészítettem a szárnyakból kiálló „futók kint” jelzőket, valamint kaptak egy csepp üveggyantát a szárnyakba épített üzemanyag szintjelző műszerek.
Fontos itt megjegyezni, hogy ezek csak visszajelző műszerek és nem betöltő nyílások, tehát nem kell köré üzemanyag folyásokat festeni.

Kerestem információkat arról, hogy ezek eredetileg hogy néztek ki, de csak a későbbi típusokról sikerült találni. Hozzáértők szerint nem valószínű, hogy a későbbi eltért volna ettől, vélhetően ugyanaz volt.
Megelégedtem azzal, hogy a szárnyba vésett vonalakat kifestettem, a valósághűséget már úgyis megöltem a matricákkal. 😄

Forrás: makettinfo.hu, armahobbynews.pl, net-maquettes.com, Model Airplane International 2020/12

A kiegészítők nélküli alapmakett értékelése:

Értékelés:	5/5
Kidolgozás, részletezés:	★★★★★
Illesztés, építhetőség:	★★★★★
Matricaválaszték:	★★★★★
Ár/érték arány:	★★★★★

---

Ha szeretnéd követni ezt a blogot, azt megteheted a Facebook-on is, de a legjobb, ha az email címeddel feliratkozol a friss posztokra. Előre is köszönöm, hogy feliratkozol a blogomra:

Legyél Te is a blog rendszeres támogatója!