Platz 1:144 F/A-18C – Kabát a gombokhoz

Van egy 1:144-es A-6E Intruderem, ehhez vettem Paulus Victor gyártmányú ‘Desert Raiders part 3’ matricaívet, ami egy F/A-18C-hez is tartalmazott jelzéseket. Mivel nem akartam, hogy ez kárba vesszen, ezért gondoltam, hogy majd szerzek hozzá egy Hornet kitet és ahhoz felhasználom.

És úgy jártam, mint a boltos viccben: „Egy almát kérek. – Kettő lett, maradhat?” 🙂
A választás nem a Revell régi készletére, hanem a két gépet tartalmazó Platz kitre esett, mert sok dicséretet hallattam már erről a márkáról. A sok jó szó alapja a Platz A-4-ese lehet, amit az Euard is átvett.

Az FC-14 számú kitet szereztem be, de ha egy kicsit körültekintőbb lettem volna, akkor inkább az FC-19-et veszem meg, mert az ugyanez az F/A-18C, csak abban vannak pilonok és póttartályok, az enyémben meg nincs.
Pedig kellenének azok a függesztmények… Egy ausztrál cég gyárt hozzá pilonokat és póttartályokat, de ennek a postaköltsége már túllépné az erre a makettre szánt keretet. Így is lényegében egy kabátot vettem a gombokhoz.

Szintén az Intruder építéséhez vásároltam a RetroWings-től gyanta kabint és ha már rendelni kell, akkor ugye ne csak egy valamit, hanem vettem mellé F-18-ashoz való kiegészítőket is: volt benne vékony stabilizátor, oldalkormány, féklapok és felhajtott szárnyvégek. (Egyébként minden kiegészítő és az alapmakett Scalemates-es linkje mindig fel van tüntetve a cikk végén.)

A megrendelés után több mint egy hónapig nem történt semmi, majd megérkezett a termék, számos lehangoló hibával:

A féklap öntésébe valamilyen idegen anyag került és hiányzik róla a mozgató berendezés egyik eleme. A stabilizátorok el vannak görbülve, teljesen használhatatlanok így.
Írtam emiatt a cégnek, azt mondták küldenek másikat, de ez eddig nem ért ide.

A makett nem tartalmaz pilótafülkét, a sárkány mindössze néhány darabból összeállítható. A RetroWings gyárt hozzá kabint, de a fentiek miatt megingott a bizalmam irányukba, úgyhogy azt inkább nem rendeltem tőlük.

A tömítést és csiszolást nem lehet megúszni, továbbá az orrkúp komoly korrekciót igényel.

Kabinmaszkolásra kipróbáltam a parafilmet. Ez egy nyújtható, ragasztó nélküli, átlátszó film. Szét kell húzni, majd a kabintetőre húzva ráfeszül a felületre. Fültisztítóval érdemes kicsit rányomkodni, de csak óvatosan, mert elég sérülékeny. Mivel átlátszó, így szépen lehet látni, hol kell vágni.
Nagyobb méretarányoknál még jobban használható, de 1:144-ben ugye semmi sem egyszerű.

Ezeken a képeken látszik a helyére bevágott és lealapozott parafilm maszk.

Az első alapozóréteg után még elég sok javítanivaló került elő. Ezeket 1000-es Mr. Surfacer-rel kentem át és csiszoltam újra, majd a második réteg alapozást követően nekifogtam a festésnek:

Először sötétszürke és kékesszürke olajfestékkel festegettem át a panelvonalakat egy 2-es ecsettel.
Száradás után ezt visszatörölgettem egy AK white spirit-tel megnedvesített, egyenesre vágott, merev szőrű ecsettel. Utána híg fehér akril festékből vittem fel rá foltokat egy kis darab szivaccsal, majd száradás után eldolgoztam 2000-es vizes polírpapírral.

Ezt követően kapott néhány vékonyabb réteget az alapszínből, majd Mr. Color GX 100 fényes lakkot a matricázás előtt:

A matricák egyébként szépek, élesek a vonalak, telítettek a színek és maga a film is elég vékony. Sajnos azonban nem tapadnak valami jól, úgyhogy erősen ajánlott Mr. Mark Setter használata. A vezérsíkokra kerülő nagyméretű matricák igényelnek lágyító folyadékot, ezért átkentem őket Tamiya Mark Fit Super Strong-gal, hogy szépen „ráolvadjanak” a felületre.

Itt szeretnék egy mélyen beágyazódott tévedést helyretenni:

A Mr. Mark Setter, illetve a Microscale Micro Set és ezekhez hasonló termékek valami miatt „matrica feszítő” néven szilárdultak meg a magyar makettező köztudatban. Valójában ezek egyáltalán nem feszítik meg a matricát, semmi közük a feszítéshez.
A set, setter nevű termékek arra valók, hogy segítsék a matricák felragasztását, ha azok saját ragasztóanyaga gyenge vagy lemosódott már. Ekkor a matricázandó felületet kell átkenni ezzel vékonyan, majd ráhelyezni a matricát. Fel fogja ragasztani, illetve megkönnyíti a matrica pozícionálását, de mást nem csinál vele.

A sol, softer, mark fit és hasonló termékek a lágyítók, azokat a felragasztott matrica felső felületére kell felvinni és meg fogja lágyítani az anyagot, hogy jobban rásimuljon a felületre, beleüljön a mélyedésekbe.

Ha belegondolsz, nincs is semmi értelme annak, hogy „feszítsd” a matricát, hiszen nekünk lágy matrica kell, nem merev.

A matricázás után befolyattam a panelvonalakat barnás kosz színű híg olajfestékkel. Nagyon nem akartam túltolni, már ezt is túlzásnak érzem.

A matt lakk után lekerült a parafilm maszk. Nekem ez volt az első használat, most hibátlanul működött, vagyis nem került alá festék sehol. Eltávolítani kicsit nehezebb, mint a papír alapú maszkolót, a fotókon látszik is, hogy véletlenül maradt egy kicsi a szélvédő alsó részén:

A sok tapogatástól a bal oldali indítósínről lekoptattam a festéket, arra rá kellett javítanom. Egy lebutított szalaggal letakartam a szárny többi részét és újrafestettem.
Sajnos a matrica tapadása annyira gyenge, hogy a bal szárnyról felszedte a szalag a 300-as számot. (Ez alatt nem volt setter.) Ezt nem sikerült egyben levakarni a szalagról, nem is tudtam mással pótolni, úgyhogy ez hiányzik erről a gépről.

Mivel a Platz dobozában két F/A-18C van, így a második gépen akartam valamit módosítani, hogy a matricák kivételével ne legyenek teljesen egyformák. Függesztményekkel ugye nem lehet variálni, merthogy azok nincsenek hozzá, és kabintetőt nyitni se kéne, mivel nincs benne pilótakabin…
A RetroWings műgyanta alkatrészeit akartam felhasználni, azonban csak a felhajtható szárnyvégeket és az orrsegédszárnyakat tudtam beépíteni, mert a féklapok hibáját nem tudtam házilag kijavítani, újat pedig végül nem küldtek helyettük.

Van a feljavító készletben oldalkormány is, de nem sok értelmét láttam annak kitérítését, így azt nem használtam, ahogy a megvetemedett stabilizátorokat sem.

A műanyag alkatrészek levágásához és a műgyanta darabolásához 0,1 mm vastagságú Proxxon Micromot fűrészkorongot szereztem be. Műgyanta vágásakor, csiszolásakor maszkot kell viselni, mert a tüdőbe kerülő pora veszélyes lehet. (De ez lehet, hogy ugyanígy igaz a műanyagra is.)

Festés sablonnal

Támogatott tartalom

A második F/A-18-as festéséhez másik módszert választottam: kaptam kipróbálásra néhány lézervágott textúrázó sablont, ennek segítségével fújtam fel foltokat. Ezekhez nincs méretarány hozzárendelve, a csomagoláson található QR kód beolvasásával lehet rendelni ilyeneket Bárány Istvántól.

A makettet szürke Mr. Finishing Surfacer-rel alapoztam, majd felvittem az alapszíneket Mr. Hobby H307 és H308 színekkel. Erre kerültek a stencil segítségével a fehér foltok Mr. Hobby H11 fehérrel. A hígítás nagyjából fele-fele arány volt.
Kicsit tartottam attól, hogy feltűnően ismétlődni fog a mintázat a gépen, de végül nem lett szembetűnő.

Két dolog okozott problémát: az egyik a makett méretéből adódó kihívás, azaz egyik kézzel kellett tartani a gépet, a másikkal a sablont a megfelelő helyre pozícionálni és odafogni, a harmadikkal meg a pisztolyt koordinálni. A két vezérsík közé sehogy sem fért be, elvágni meg nem akartam a stencilt.

A másik nehézség abból adódott, hogy elég hamar vastag festékréteg gyűlt össze a sablonon, emiatt nem lehetett forgatni sem. A festés végeztével próbáltam óvatosan megtisztítani hígítós papírtörlővel, de hiába vigyáztam nagyon, csak beleakadt a stencil apró éleibe és megtépte azokat.

A kész minta szép, érdekes lett. Kontúrosabb, mint amit szivaccsal vagy sómaszkkal létre lehet hozni. Ecsettel és pisztollyal itt-ott rájavítottam kicsit, hogy ne legyen túl egysíkú a textúra, de alapvetően meghagytam ilyen pöttyösnek.
Ez után került a panelvonalak környékére egy réteg kékesszürke olajfesték, majd az egészet átsimogattam vizes 2000-es polírpapírral. Ez szedett le az olajból is sokat és tompított a fehér pöttyökön is.

A fém színekhez AK Xtreme Metal festéket használtam, majd az egész kapott egy GX100 fényes lakkréteget.

A Paulus Victor matricákról az Intruderről szóló cikkben írok bővebben, olvasd el majd azt is.
A ‘Desert Raiders part 3’ íven találhatók a USS Saratoga hordozón szolgáló VFA-81 Sunliners század jelzései. Ennek különlegessége, hogy ezeken a gépeken nincs felségjelzés a szárnyakon. (Tehát erről nem azért hiányzik, mert letéptem volna, mint a másikról.)

A felhajtott szárnyvégek indítósíneire egy-egy AIM-9L Sidewinder rakétát rögzítettem, hogy valami azért mégis legyen rajta. Ez a javadalmazás nem szokatlan egyébként, amikor mindössze két „önvédelmi” rakétával repülnek. Ez az AIM-9L még az egyik F-15E készletből maradt meg.

Azt terveztem, hogy felteszem a matricákat és az egész gépet átködölöm egy vékony, nagyon híg szürke réteggel, hogy azzal tompítsam a kontrasztot.
Hát, ez nem egészen vált be, mert a matricákat már eltompította a ködölt réteg, de a panelvonalak még mindig hangsúlyosak maradtak. Többet viszont nem mertem fújni rá, nehogy teljesen elfedjem a matricákat. Úgyhogy ez ilyen túlzó kontrasztos lett most…

Próbáltam úgy fotózni, hogy a futómű ne nagyon látszon. Nagyon gyenge minőség, az aknák kidolgozatlanok, az ajtók pedig annyira rondák, hogy megéri újat gyártani belőlük. Cserélni kellene a kerekeket és futószárakat is, ahogy a kabintetőt is érdemes lenne.

Összességében nem volt ez egy jó kör…
A Platz alapmakett gyenge, ellenben drága. Még úgy is, hogy kettő gép van a dobozban. A minőséghez képest is soknak találom az árát, és mivel itthon nem kapható, a messziről jött csomagra kerülő további díjterhek miatt egyenesen ráfizetés a végösszeg.
A kit elnagyolt, pontatlan, részletszegény, az illeszkedése pedig botrányos, hiába 2021-es szerszámról van szó. A matricája szép, de ettől még csalódás volt nekem az első Platz készlet.

Aki 1/144-es F/A-18-ast szeretne építeni, annak szívesebben ajánlom a Revell Super Hornet-jét, az sokkal jobb ennél.
Sajnos az F/A-18 korábbi változatai, az A és a C verziók hasonlóan gyengék a Revel kiadásában is.

A kiegészítők nélküli alapmakett értékelése:

Egyik projekt adatlapja a Scalemates adatbázisban Másik projekt adatlapja a Scalemates adatbázisban

További projektjeim

Ha szeretnéd követni ezt a blogot, azt megteheted a Facebook-on is, de a legjobb, ha az email címeddel feliratkozol a friss posztokra. Előre is köszönöm, hogy feliratkozol a blogomra: