Nagy-Meszler Csaba vagyok, én csinálom a Makettezés.hu oldalt.
Ezt a felületet jelenleg személyes blogként használnom: ide jegyzem fel az építéseim folyamatát. Ez nem tutorial, tényleg elsősorban magamnak jegyzem fel, de ettől még hasznosak lehetnek másoknak is ezek a blogbejegyzések.
1989-ben, 9 évesen találkoztam a makettezéssel: egy barátom édesapja, Bötkös György hódolt ennek a szenvedélynek. Neki vagyok hálás, hogy megismerkedtem ezzel a gyönyörű hobbival. Biatorbágyi nyaralásom alatt minden nap csodálattal figyeltem, ahogy nagy gonddal csiszolja és ragasztja össze az apró alkatrészeket. Nála láttam először aprócska fém hordókban vonzó illatú festékeket, amelyekkel aprólékosan lefestette a munkáit.
Ennek hatására tinédzserként engem is magával ragadott a makettezés: a ’90-es években körülbelül 30-40 db repülőgépmakettet raktam össze 1:144, majd később 1:72 méretarányban. Kipróbálás szintjén „becsúszott” egy-egy harckocsi, hajó, motor vagy versenyautó is, de alapvetően maradtam a sugárhajtóműves repülőgépeknél.
Ezek azok az idők voltak, amikor még nem volt internet, a külföldi szakirodalom beszerzése nagyon körülményes és drága volt. Magyar nyelven a Top Gun és az Aero magazin volt a fő forrás, valamint óriási segítség volt az 1993-ban megjelent „Légierő a konyhaasztalon” című kézikönyv.
Akkoriban még léteztek (offline) makettező szaküzletek, illetve nagyobb játékboltok is árultak kiteket. Azt tudtam beszerezni, ami a közelemben levő helyeken kapható volt: főként Academy, Esci, Heller, Italeri és Airfix termékeket lehett kapni abban az időben.
Ragasztásukhoz Ferrobondot vagy az Academy makettek dobozában levő (!) fém tubusos ragasztót használtam. Tömítéshez Neoflex autójavító paszta vagy szintén Ferrobond állt rendelkezésre és határtalan boldogság volt látni, ahogy egyre bővül a saját készletem az aprócska fém hordós Humbroll festékekből. Később ezek mellett elkezdtem a Testors / Model Master festékeket is használni.
Pár tégely festékem van még azokból az időkből, de azok a korai makettek már nincsenek meg: a takarítások és lakásfelújítások teljesen leamortizálták a légierőt, a középiskolára fel is hagytam a makettezéssel.
A makettezés újrakezdése
10 év kihagyás után, 25 éves koromban jött vissza a makettépítési kedvem. Ekkor szerződéses katonai szolgálatomat töltöttem a győri rakétadandárnál és amennyire a laktanyai körülmények engedték, ismét elkezdtem maketteket építeni.
Hely hiánya miatt itt csak az 1:144-es méretarány jöhetett szóba, így szabadidőmben összeraktam pár egyszerűbb Revell kitet. Ezek közül kettőt tartottam csak meg, a többit leszereléskor elajándékoztam a katonatársaknak.
A makettek festéséhez ekkor vásároltam az első fújópisztolyom, ami egy műanyag testű Testors pisztoly volt és ekkor még kompresszor nélkül, sűrített levegős flakonokról üzemeltettem.
Leszerelés után abbamaradt a hobbi, más dolgokra koncentráltam. A szerszámaimat eltettem azzal, hogy „majd folytatom, amikor lesz rá elég időm és pénzem.”
Az újrakezdés 13 évvel később, 2018-ban jött el. Ekkor kezdtem el begyűjteni a folytatáshoz az újabb típusú (spanyol) akrilfestékeket, bemosókat, a jobb minőségű ecseteket és további kiegészítőket. Vettem pár doboz 1:144-es kitet azzal, hogy ezek olcsó és gyorsan összerakható készletek, az építésük során meglátom majd, mennyire hoz még lázba ez a hobbi.
Mivel eléggé elkapott a lelkesedés, elérkezettnek láttam az időt arra, hogy beruházzak egy kompresszorra és az eddiginél komolyabb fújópisztolyra.
Tippem kompresszor vásárláshoz:
Kezdő makettezőnek a fújópisztoly és a kompresszor a legkomolyabb kiadás, de minőségi ugrás is egyben. Ma már könnyebben hozzáférhető, körülbelül 2-3 közepes horgászbot árából megvan, de a legtöbbünk nem úgy kezdi, hogy eldurrant egy félhavi fizetést a hobbijára.
Én úgy vettem meg az első kompresszorom és hozzá az új pisztolyt, hogy pár hónapig nem költöttem el egyetlen fém 200-ast sem, hanem amint hozzám került egy, bedobtam a „kompresszor” perselybe. Így szinte észrevétlenül összespóroltam a pénzt, majd megrendeltem egy Pap Laci-féle kompresszort és egy Alder pisztolyt.
(Hozzátenném: ténylegesen végül nem az összegyűjtött 200 forintosokkal fizettem ki, mert a futár legfeljebb 50 db fém érmét fogad el, de a módszer ettől még működik.)
Indulás makettversenyen
A codiv alatt rengeteg időm volt makettezéssel foglalkozni, nekem 2020 nagyon termékeny év volt. Fejlődni akartam, ezért igyekeztem minden lehetőséget megragadni, ahol tanulni lehet. Ilyen lehetőség volt az „I. Heti Online Makett Verseny”, ahol a szervezők ígérete az volt, hogy fotók alapján lezsűrizik a beküldött maketteket és elmondják az észrevételeiket, mi az ami jó rajta és hol kell fejlődni.
Emiatt indultam el ezen a versenyen és legnagyobb meglepetésemre arany érmet nyertem a repülő kategóriában egy 1:144-es Eduard MiG-15-össel.
Hozzá kell tenni, hogy a HOMV nem is annyira verseny, hanem inkább csak egyfajta játékos kihívás, ami arról szól, hogy egy hét (vagy más verziójában egy hétvége) alatt fejezz be egy maketett a nulláról egy értékelhető szintre. De ezek a speedbuild-en összerakott makettek nem egy ligában versenyeznek azokkal a művekkel, amelyeket hónapokon keresztül építenek.
Ennek ellenére nagyon lelkesített az eredmény és mivel tényleg nehezen hittem el, hogy „első bálozóként” abban az erős mezőnyben az én makettem tudott nyerni, ezért elindultam egy jóval nagyobb, nemzetközi versenyen is, ahol már nem csak egy hét volt megépíteni a nevezett maketteket. Ez volt az Expomodell 2020, ahol bronz érmet kaptam és ez volt az a pont, amikor úgy gondoltam: talán érdemes lenne ezzel komolyabban is foglalkoznom.
Itt is megköszönném Dobó Janinak, aki inspirált arra, hogy benevezzek arra a makettversenyre. Az Ő blogján és YouTube csatornáján egyébként rengeteg hasznos anyag van a kezdők és újrakezdők számára.
A makettezés nekem nem csak hobbi, hanem szenvedély.
Az én olvasatomban a kettő közti különbség, hogy egy csomó dolgot eköré szervezek az életemben és nem csak akkor makettezek, amikor kedvem van, hanem igyekszek minden nap foglalkozni vele, gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni.
Versenyezni meg igazából magammal versenyzek: azt szeretném, hogy a legutóbbi makettem mindig egy kicsivel jobb legyen, mint a korábbiak.
Nekem ebben az egészben ez okoz örömöt, ha az építés végén elégedett vagyok a végeredménnyel.
Ennek az útnak az állomásait szándékozom feljegyezni ebbe a blogba, illetve az Instára.
Köszi, hogy elolvastad és ha közelít az érdeklődésünk, akkor iratkozz fel a levelező listámra!
Ha szeretnéd követni ezt a blogot, azt megteheted a Facebook-on is, de a legjobb, ha az email címeddel feliratkozol a friss posztokra. Előre is köszönöm, hogy feliratkozol a blogomra:
