Makettezés

Repülőgép-makettépítő blog

26 márc

Emiatt érdemes 1:144 méretarányú maketteket építeni

A repülőgépek másolatait 1:144 méretarányban elkészítve a gép számos részlete eltűnik a kicsinyítés során, minden alkatrésze vastagnak tűnik, a panelvonalak a géphez képest mindig túl szélesek és mélyek. Az elkészült maketten az eredeti gép festését és matricázását szinte lehetetlen élethűen visszaadni, emiatt a végeredmény inkább tekinthető játékrepcsinek, mint valósághű másolatnak.

1:144 méretarányú F/A-18 Hornet makettek
1:144 méretarányú F/A-18 Hornet makettek

Az apró méret miatt egy csomó más kihívással is meg kell küzdenie a makettezőnek, például a postai bélyeg méretű fotómaratások, amelynek alkatrészeit megfogni is nehéz. Az építés során különösen óvatosnak kell lenni a ragasztóval és a festékkel, olykor ezek felületi feszültségét is figyelembe kell venni.

Mindezek ellenére egy csomó örömet okoz a 144-esek építése, össze is szedtem néhány véleményt, melyeket a méretarány legnépszerűbb Facebook csoportjába írtak a makettezők:

  1. Olcsó.
    Ezen nincs mit magyarázni, egyszerűen tök olcsó egy-egy ilyen készlet. Kevés pénzből is komoly létszámú légierőt lehet kiállítani ebben a méretarányban.
  2. A 144-eseknek teljesen saját vonzerejük van.
    Ehhez megint csak nem tudok többet hozzátenni. Nem tudjuk, hogy mitől ilyen népszerű, de szeretjük.
  3. Izgalmas, hogy úgy kell levadásznod a ritka készleteket.
    Ebből a méretarányból ugyanis messze nem gyártanak annyit, mint a nagyobb makettekből, ezért néha az e-bay-en, a börzéken és eldugott weboldalakon lehet megtalálni egy-egy kis szériás gyártó termékeit. Ilyenkor azonnal le kell csapni rájuk.
  4. Más méretarányban gyakran minden megvan, amire szükség van és a végén egy remek makettet kapunk. Azonban sokkal inkább úgy érzi az ember, mintha lapra szerelt bútorokat rakna össze, ezzel szemben a 144-es makett építése inkább valami különlegeset jelent.
  5. Utasszállítók nagy választéka ebben a méretarányban.
  6. Gyors építés: ha szépen illeszkedik, akkor akár egy hétvége alatt elkészülhet egy csinos makett. De ha nem sietünk az építéssel, akkor is pár nap alatt el lehet jutni a dobozbontástól a vitrinbe helyezésig.
  7. Jó kikapcsolódást nyújt a nagyobb projektek között. Egy 144-es megépítése lazításként, ujjgyakorlatként is felfogható. Kezdőknek és újrakezdőknek is ajánlott, mert hamar kiderül, hogy érez-e kedvet az ember a továbbiakhoz vagy sem.
  8. Helytakarékos: több makett fér egy alapra, egy diorámára, a polcra vagy a vitrinbe.
    Szokták képkeretbe illesztve falra függeszteni is, ami nagyobb makettekkel nehezen lenne kivitelezhető.
  9. Továbbra is helytakarékos: lehet, hogy egyszerre legalább féltucat készletet építesz, mégis elférsz az asztalodon, mert nem foglalják el teljesen a munkaterületet.

Szóval jó kikapcsolódás lehet időnként egy-egy 144-es repülőgép építése.
Lássuk milyen hibákat lehet elkövetni közben:

Revell F/A-18E Super Hornet: Bosszantó darázs

A Hornet lódarazsat jelent és nem szükségszerűen bosszantó a Revell készlete, ha odafigyelsz arra, hogy ne rontsd el ott, ahol én.

A korábbi Revell makettekhez képest egész jól illeszkedik, alig van rajta sorja. De a panelvonalak még az 1:144-es méretarányhoz képest is eltúlzottak, nagyon hangsúlyosak.

A makett egyes részeinek bontása olyan, mintha az illesztések tervezésével kimondottan meg akarnák könnyíteni a makettező életét – az alsó részének tervezését viszont mintha egy teljesen inkompetens személyre bízták volna.
Teljesen ésszerűtlen a bontás, amit tömítéssel kell eltüntetni:

A műanyag érzésre kicsit rideg, mint a régebbi kitek voltak. Ezt erősíti, hogy a stabilizátorokat összekötő belső rúd azonnal el is pattant, ahogy leválasztottam az alkatrészt a keretről.

Szintén a tervezés hiányossága, hogy az öntőcsonkok sok helyen annyira picik, hogy a makettező csípőfogó csőre sem fér az alkatrész és a keret közé.

A futók a méretarányhoz képest egész szépen kidolgozottak. A futóakna ajtajait egy darabban kapjuk, ezeket a fogazott kialakításuk miatt nem egyszerű szikével szépen elválasztani egymástól.

A futóaknák maszkolásához a Mig fekete ̶t̶a̶k̶n̶y̶á̶t̶ maszkoló gyurmáját használtam. Ez az anyag puhább, mint pl. a BluTack, ezért könnyebb kitölteni vele az aknákat és könnyebb maradék nélkül kiszedni is onnan. Valamilyen gumis-szilikonos anyagból van, így a festék nem tapad rá, újra fel lehet majd használni.
Másfajta maszkolásra szerintem nem alkalmas, mert az anyag „elmászik”, azaz a gravitációnak engedelmeskedve igyekszik szétterülni. Álcafestés maszkolására ezért nem jó, mert nem marad ott, ahova teszed, a hanyatt fektetett repülőgép futóaknáit viszont szépen kitölti.

A kabintetőt két darabban kapjuk, tehát megkönnyítené a Revell a dolgomat, ha nyitott pilótafülkével szeretném elkészíteni a makettet. A kabin azonban kissé elnagyolt, részletszegény. A műszereket matricán kapjuk, de annyira azért nem szépek, hogy a kabintető felnyitásával megtörjem az F-18-as egyébként szép sziluettjét.

A repülőgép színeihez a Gunze H307 és 308 színeit ajánlják. A kis méretarány miatt ezeket kb. 50%-kal világosítani kell fehérrel, egyébként túl sötét hatása lenne a maketten. Ezek félfényes színek, de fényes fehérrel világosítva megúszható a matricázás előtti lakkozás is.

Elrontott matricázás

Érdekes módon a matricázás során szenvedte el a makett a legcsúnyább hibákat.
Először is a kabintető leragasztása és lematricázása után értettem meg, hogy a katapultülést nem ragasztottam be előtte. Nem a kabinban van, hanem a makett mellett…. Emiatt a rögzített és matricázott kabintetőt meg kellett bontani.

A Revelltől szokatlanul jó minőségű matricát kaptam a maketthez, az anyaga azonban kicsit olyan, mint az autófólia: szinte felnyalja magát – mégis sikerült elb*szni.
Száradás közben a matrica szépen ráfeszül a makettre és nekem pont ezzel a „megfeszülő” tulajdonságával gyűlt meg a bajom. A gép orr-részében levő gépágyútól a stabilizátorig végigfut a gerincen egy fekete sáv, a szélein vékony piros csíkokkal. Talán szerencsésebb lett volna a fekete szín felfestését a makettezőre bízni és csak a piros csíkokat adni matricaként, ehelyett az egész mintát matricaként készítették el. Ráadásul ez bontva is van a kabintetőnél, így annak illesztését is össze kell játszani.
Szintén matricaként kapjuk a csűrők és fékszárnyak kilépő élein levő szürke csíkot. Ezt is sokkal egyszerűbbnek tűnt felfesteni, ezt is tettem.

Sajnos a fekete matricába én picit belevágtam ollóval és ennél a sérülésnél „megvetemedve” feszült rá a gépre, így a fekete csík ferdén tapadt fel. Az orr jobb szélén maszkoló szalag segítségével pótoltam a fekete színt, a piros szegélyt pedig a megmaradt matricából ragasztottam fel.
A mutatvány közben sérült a csík az orr bal oldalán is, így ott is meg lehetett ismételni az attrakciót.

Sérült a matrica az orr-részen és kimaradt a kabinból a katapultülés....
Sérült a matrica az orr-részen és kimaradt a kabinból a katapultülés….

A matricázás nagy tanulsága volt nekem, hogy a matricafeszítő megtámadhatja a lakkozás nélküli festéket még akkor is, ha mindkettő Gunze termék: Mr Hobby festék és Mr Mark Softer. A póttartályra ragasztott matrica feszítésére használt folyadék lefolyt és összegyűlt a tartály túloldalán, ahol leszedte a fekete festéket. Ugyanez történt a stabilizátor matricázásakor is.

Egyébként több matricát teljesen feleslegesen külön-külön ad a Revell ahelyett, hogy egy matricára nyomta volna. Ilyen például a svancon levő összes matrica, ami lehetett volna egyetlen darab is, de teljesen ésszerűtlenül pár feliratot külön kell felragasztani.
Sajnos csak a teljes száradás után vettem észre, hogy az egyik „AJ” felirat, valamint a belső oldalon levő matrica nagyon elcsúszott – hát ezzel már nem lehetett mit tenni, így marad.

Ez a matrica lecsúszott és rossz helyen száradt rá
Ez a matrica lecsúszott és rossz helyen száradt rá

A panelvonalakat Mig PLW 1613 Blue grey folyadékkal futtattam be, mert a neve alapján azt gondoltam, hogy kékes-szürke színe lesz. Ezzel szemben kicsit barnás összhatású lett a végeredmény.

A gép hasa alá függesztett póttartály felül piros, alul fekete és egy dupla piros csík az átmenet köztük, amit matricaként ad a gyártó. Ennek a festésénél arra kell odafigyelni, hogy ha először az egészet feketére fújod, akkor arra nem fogsz tudni szép élénk pirosat fújni. A piros alá fehér vagy citromsárga alap kell, majd maszkolással kell kialakítani a fekete részt, végül elhelyezni rajta a matricát.

Én ezt olyan mértékben elrontottam, hogy inkább kidobtam és egy másik, szürke színű póttartályt függesztettem a gép alá. Ez még valahol életszerű is lehet – már ha ez mérvadó szempont ebben a méretarányban.

Értékelés:4,0
Kidolgozás, részletezés:★★★★☆
Illesztés, építhetőség:★★★★☆
Matricaválaszték:★★★☆☆
Ár/érték arány:★★★★★

Ha szeretnéd követni ezt a blogot, azt megteheted a Facebook-on vagy Instagram-on is, de a legjobb, ha az email címeddel feliratkozol a friss posztokra. Előre is köszönöm, hogy feliratkozol a blogomra:
Iratkozz fel

Nézd meg ezeket is: