Ezt művészetnek lehet nevezni?
Ez a cikk nem egy mély értekezés arról, hogy mit nevezünk művészetnek, hiszen ezt évszázadok óta nem sikerült egzaktul megfogalmaznia még senkinek. De az egy érdekes kérdés, hogy műtárgyként tekintünk-e egy szépen megépített, díjnyertes makettre.
Matt Wellhouser alkotta a Királyi Légierő egyik bombázó pilótájának miniatűr makettjét
Minden alkotó tevékenységgel el lehet érni, hogy művészi szinten űzzük.
De ahogy attól sem lesz senki fotóművész, hogy elkészít jó néhány technikailag hibátlan fotót (és ráteszi a „photography” vízjelet) – úgy a műanyag alkatrészek összeragasztása és lefestése sem művészet és nem önkifejezés.
Pinterestről van a fotó, sajnos nem derült ki az alkotó neve
A makettezés művészet vagy hobbi?
Ha a művészetre úgy tekintünk, mint valaminek a csúcsa, akkor a profi makettezőket mégis miért ne hívhatnánk művésznek?
Az átlagos makettező ugyanis
- egy kicsit történész,
- egy kicsit kutató,
- többnyire megszállott gyűjtő,
- ügyes kezű szobrász,
- gyakorlott festő,
- és többségében legalább haladó szintű fotós.
A makettező nem megfest egy vásznat, hanem maga építi meg a megfestendő műtárgyat, gyakran a saját maga által legyártott alkatrészekből megformálva.
Rich Carrick lenyűgöző részletességgel jelenít meg egy harcokban megtépázott B-17-est.
Az 1/32 arányú „Dicstelen vég” című dioráma valós eseményt dolgoz fel.
Művészi látásmód kifejlesztése
A makettezés lényege a valóság visszatükrözése az alkotó látásmódján átszűrve.
Az önkifejezés már a megépítendő makett kiválasztásával kezdődik és egy történet elmesélésével teljesedik ki. Ezt általában dioráma készítésével érik el az alkotók, azaz kontextusba helyezik az adott harcjárművet vagy figurát.
(Ez egy repülőgépes blog, úgyhogy itt repülős fotók vannak, hiszen ők a legszebbek.)
Masaki Seki japán mester gyanta segítségével ábrázolta egy tengerbe zuhant Aichi E13A típusú gép történetét
A művészi minőség valahol ott kezdődik, hogy a fröccsöntött műanyaghalomból olyan individuális alkotás születik, amely valamilyen különleges hozzáadott éréket tartalmaz.
Ez lehet valamilyen egyedi megoldás, egy sajátos látásmód, de mindenképpen átjön egy magas tudásszint, valamilyen mondanivaló és érzelmi töltés.
Per Olav Lund diorámája egy vízből mentés drámáját dolgozza fel
„Kicsinyíteni fogunk, amivel igencsak megnehezítjük a saját dolgunkat, ha azt szeretnénk, hogy az alkotásunk valóságosnak tűnjön, vagyis a valóság illúzióját keltse.
A mi pici tárgyainkon a fény nem tudja eljárni azt a táncát, amit a nagy felületeken, ezért ezt a táncot nekünk kell megjárnunk helyette.
Igen, illúziót kell keltenünk, de azt az illúziót, amit a fény az eredeti tárgyakon megteremt, és nem másikat… és ez egy roppant nehéz feladat.” – írta Bera Károly magyar makettező mester, aki más művészi területről érkezve kezdett maketteket építeni és magas szinten élethűvé varázsolni.
Bera Károly EA-6B Prowler makettje szép példája a róla elnevezett „Bera iskolának” vagy „Bera stílusnak”
A makettezés önmagában még nem művészet, hanem könnyen eltanulható, kreatív hobbi. De egy idő után ezt is lehet művészi szinten, művészi minőségben űzni és a legnagyobb mestereket művészként tisztelni.