Makettezés

Repülőgép-makettépítő blog

07 aug

Eduard 1:144 MiG-15UTI – Terepszínű magyar kétüléses

Az Eduard 1:144-eseit szépnek, jól illeszkedőnek, könnyen összerakhatónak találom. Egy baj van velük: nem igazán lehet már kapni őket. 🥺

Beszéltem a gyártóval, hogy mit javasolnak, honnan tudnám beszerezni a készleteiket? Azt válaszolták, hogy legyek csak türelmes, mert a gyárban pusztító tűz után folyamatosan pótolják a készleteiket, így ezek is újra ki lesznek adva, de – érthető módon – az 1:72-es és 1:48-as makettek elsőbbséget élveznek.

Ezt persze nem bírtam kivárni, így lecsaptam két Edu kitre egy görög webshopban, ahol még volt belőlük raktáron. Ezekből az egyik egy ma már alig kapható Dual Combo kit (#4444), amely két kétüléses repülőgéphez tartalmaz alkatrészeket és matricákat.
Az együléses MiG-15-ösök még kaphatók ebben a méretarányban (építettem is már kettőt), az UTI viszont szinte teljesen eltűnt a piacról, így nagyon örültem, hogy sikerült megszerezni mindjárt kettőt is.

Fotó: eduard.com

Klassz kis nyári mókának tűnt a ★ VÖRÖS JÚNIUS ★ nevű csoportos makettépítés alatt elkészíteni legalább az egyik MiG-15-öst.

Az volt a tervem, hogy elsőként elkészítem az Iraki Légierő barna foltos gépét és ha beleférek a 30 napba, akkor a kihívás ideje alatt megépítek egy terepszínű kétüléses magyar MiG-15-öst is. 😍

A készlet tényleg nem sok alkatrészből áll, de felesleges is lenne egy ilyen kicsi repülőt tovább bontani ebben a méretarányban. Esetleg a kabintetőt adhatták volna elemenként és nem egyben, így viszont csukott kabinnal fog elkészülni, mert nem vállalkozok az apró átlátszó műanyag szétfűrészelésére.

A maketteket a nemrégiben megjelent vizes alapú Mr. Hobby Aqueous White Surfacer alapozóval vontam be. Az erről szerzett tapasztalataimat egy külön cikkben írtam le.

Az iraki MiG-15UTI alja a Mr. Hobby H45 (a Feleségem szerint „bilikék”) színt kapta, fehérrel megvilágosítva. A futóaknákba Ammo maszkoló putty-t tettem, ami pár perc alatt magától szépen kitöltötte a helyet.

A felső álcázó színt a Mr. Hobby H27 és H47 színek világosított árnyalatával festettem fel.
A póttankok tetejére fújt sötétbarna foltokat még friss állapotában megkapargattam fogpiszkálóval. Így a kopás imitálásához nem volt szükség chipping folyadékra. Ezt a módszert Filkus Istvántól lestem el.

A felület kopását azzal imitáltam, hogy az álcázószínhez kb. 50% fehéret kevertem és a panelvonalak mentén kopásfoltokat festettem fel egy vékony ecsettel.
Ez után fényes lakkréteget, majd a matricázás után koszos barna olajos bemosást kapott a gép.

A jobb szárnyon levő pitot csövet húzott szálra cseréltem, a függőleges vezérsíkhoz feszített kábelt pedig szintetikus műhajból imitáltam. (Ez utóbbi tippet Sármány Zolitól kaptam – köszönet érte!)

MiG-15 Magyarországon

A típus az egyik legtöbbet gyártott sugárhajtású gép volt. A Magyar Népköztársaság 49 darabot rendszeresített a kiképző változatú, kétüléses MiG-15-ösből. Az első 4 példány UTI (УТИ – Учебникъ Тренажер Изменять magyarul „oktató, gyakorló változat”) 1951-ben érkezett megy Tökölre, ezek voltak a Magyar Néphadsereg első sugárhajtású gépei.
Az együléses harci változatot a Szovjetunióban, a kétüléses UTI-kat pedig Lengyelországban, Csehszlovákiában és szintén a Szovjetunióban gyártották. A Szovjetunióban felfestett számok szögletesek voltak, a Magyarországon átfestett gépeken kerek formájú számokat használnak.

A MiG-15UTI az első szovjet, szériában gyártott katapultüléssel volt felszerelve. Ez sajnos vagy nem működött, vagy nem használták és a világ első űrhajósa, Jurij Gagarin egy ilyen típusú kiképzőgéppel csapódott a földbe.

Magyarországon 1974-ig állt szolgálatban, egy évvel később pedig az utolsó együléses változatot is kivonták a hadrendből. Összesen 277 darab repült nálunk ebből a típusból.

A magyar terepszínű kétüléses MiG-15UTI festése

Az Eduard 1:72-ben is kiadta az együléses BIS változatot (katalógusszám: 7059) és ehhez mellékelnek magyar terepszínű festési útmutatót. Azt a mintát Szekeres Gábor készítette, akinek makettezésről szóló cikkein nőttem fel, így elfogadom ezt helyesnek.

Az álcázó színekről annyit tudok, hogy eredetileg a zöld volt az alapszín, erre ment rá a többi szín, de úgy, hogy az utasítás szerint a barnák elvileg nem érintkezhettek egymással. (De a forrás hozzáteszi, hogy „ez azért nem mindig sikerült”.)

Gábor a zöld színnek Mr. Color C523-at, „sárgaborsó sárgának” a Mr. Hobby H66-ot, sötétbarnának a H47-et (vagy C41-et) javasolja, míg az alsó kékes szürkének a C367-et határozza meg.
Ezt követve, az együléses mintájára próbáltam összerakni a kétüléses gép álcamintáját.
Mindössze annyiban tértem el, hogy szerintem sárgaborsó színnek jobb a H66 és a H313 kb. 50-50%-os keveréke.

Az 507-es oldalszámú szolnoki MiG-15UTI (Kép forrása: Simon archív/avia-info.hu)
Az 507-es oldalszámú szolnoki MiG-15UTI (Kép forrása: Simon archív/avia-info.hu)

Megfelelő képanyagot sajnos nem találtam a kétüléses terepszínű változatról.
A makettinfo-n Juhász Gábor leírása és egy ákomábákom rajzocska segített a legtöbbet. Eszerint a szolnoki felderítőezrednél repült 031, 114, 507, 518 (szögletes) oldalszámú gépek festése nagyjából hasonló volt.
A kabinnyitó zár, és a kabin előtti 6 darab gyors zár, valamint a szárny kilépőélen a trimm piros színű és az üzemanyag póttartályokra is (párban) pirossal volt felfestve a gép száma. Maga a tartó elem fém színű, esetenként az alsó világoskékkel megegyező színű. Igazából mindegyik más volt.

A HAD matricákat színenként kell felragasztani
A HAD matricákat színenként kell felragasztani

A késantenna és a beömlő osztó alsó harmada natúr alumínium színűek, a felső kétharmad szürkéskék.
A bal szárnyon lévő belső áramlásterelő stabilizáló felületből hiányzik egy félkörívnyi, hogy jobban lehessen látni a fékszárny mechanikus helyzetjelzőjét.

Az egyébként tévhit, hogy a „katonának” is nevezett, mechanikus „futó kint” jelző láthatósága miatt lett volna az áramlásterelő kivágva, hiszen azok így is láthatók a kabinból a lemezek felett, ráadásul a jobb szárnyon nem volt ez a kivágás.

A fékszárny mechanikus helyzetjelzője akkor bukkant ki a lemez mögül, ha leszállási szögön volt a fékszárny, felszállási szögön nem lehetett látni. A kivágás azt a célt szolgálta, hogy hibás elektromos helyzetjelző lámpa esetén meg lehessen győződni a fékszárny helyzetéről, nehogy valaki behúzott fékszánnyal kezdje meg a felszállást.

A kopást az iraki géphez hasonlóan készítettem el, azzal a különbséggel, hogy a barna és a zöld foltokon nem sötétebb, hanem világosabb olajjal folyattam be a panelvonalakat.

A fotók elkészülte után vettem észre, hogy a magyar UTI-ra véletlenül fordítva ragasztottam fel a késantennát… Ezt egy kis műtéttel orvosoltam, valamint finomítottam a weathering olyan hibáin, amelyek festéskor nem, csak fotókon lettek szembeötlőek.

Nem szoktam csinálni, de ezek a gépek később fognak kapni egy-egy különleges alapot is.
Ha elkészülnek, akkor ide már nem biztos, hogy teszek még fel fotókat, de az Instagramra kiposztolom majd.
Ha észrevételed van a cikkel kapcsolatban, írd meg a fórumon!

A cikkhez felhasznált források: avia-info.hu, makettinfo.hu, Wikipédia

A kiegészítők nélküli alapmakett értékelése:

Értékelés:5/4,75
Kidolgozás, részletezés:★★★★★
Illesztés, építhetőség:★★★★☆
Matricaválaszték:★★★★★
Ár/érték arány:★★★★★

Ha szeretnéd követni ezt a blogot, azt megteheted a Facebook-on vagy Instagram-on is, de a legjobb, ha az email címeddel feliratkozol a friss posztokra. Előre is köszönöm, hogy feliratkozol a blogomra:
Iratkozz fel

Nézd meg ezeket is: