12 febr

A kezdő makettező alapvető eszköztára

Írta: Nagy-Meszler Csaba

Kedves kezdő (vagy újrakezdő) makettező „kolléga”!
Ez a cikk Neked szól.
Megtisztelsz, ha kezdőként az én kis blogomból próbálsz információt gyűjteni. Igyekszem röviden, egyszerűen leírni, hogy szerintem mire van szükséged az első makettjeid megépítéséhez. Teszem ezt azért, mert ezen az úton valószínűleg előrébb járok, mint Te most és a tapasztalat átadásával megkímélnélek a csalódástól, felesleges költekezéstől és csodavárástól. 😉

1. Alapvető szerszámok

Kezdjük ezzel, hogy mik azok az egyszerű eszközök, amiket mindenképpen be kell szerezned és nem érdemes mással helyettesíteni:

kis méretű oldalcsípőfogó
szike
olló
csipesz
kisméretű körecset(ek)
szélesebb lapos ecset

Ez lenne a legalapvetőbb eszköztár. Ehhez hozzátenni lehet persze, elvenni szerintem nem igazán.
Amit minden bizonnyal érdemes lenne hozzátenni, az az airbrush, vagy magyarul retus pisztoly, vagy fújópisztoly és a hozzá tartozó kompresszor. (Főleg amennyiben repülőgépeket vagy autókat szeretnél makettezni, akkor ennek nagyon hamar szükségét fogod érezni.)

Egy haladó alapvető eszköztára egyébként nagyjából ugyanez, csak mindenből többféle is van és előszeretettel vesszük meg inkább a jobb minőségű termékeket.
Lássuk ezeket részletesebben:

Discleamer: én repülőgép-makettező vagyok, tehát az itt leírtak alapvetően a repülőgép makettek építéséhez hasznosak, de nagyjából ugyanezt használják a kezdő harckocsizók, autó-, hajó- és sci-fi építők is. A figurák készítése azonban teljesen más.

Kis méretű oldalcsípőfogó: a fröccsöntött makett alkatrészei műanyag öntőkereten vannak, ezek leválasztásához szükséges egy jó élű csípőfogó.
Nem jó helyette a villanyszerelők által használt normál méretű oldalcsípőfogó, sem a harapófogó, sem a körömcsipesz, sem egyéb kiváló ötletnek ne dőlj be.

Rohamosan terjednek a 3D nyomtatott makettek, ezeket szintén csípőfogóval érdemes leválasztani a support rudakról. Létezik öntött műgyanta makett is, arról viszont fűrésszel választjuk le a felesleget, de ne ilyennel kezdj.

Szike: ebből többfajta is megfelelő lehet, a lényeg a kis méret és a kiváló élű, cserélhető penge. Főként ezt is a felesleges műanyagdarabkák, az öntési sorja leválasztására használjuk, de emellett igen sokoldalú eszköz.
Jó lehet az orvosi szike, a dekorkés és a kimondottan makettezőknek gyártott makettező szike. Nem ajánlom helyette a nagyon olcsó kínai vackokat és a tapétavágó késeket, mert nem ezekkel a legjobb dolgozni.

Olló: matricák, maszkolószalagok vágásához kell egy normális, egyenes pengéjű olló. Nem jó a túl nagy szabóolló és a körömvágó olló sem az igazi.
Ennél jobban nem kell túlgondolni.

Csipesz: értelemszerűen főként az apró alkatrészek megfogására szolgál, de hajlítgatáshoz is használjuk. Egész olcsón kaphatók megfelelő hegyű csipesz készletek. Érdemes beszerezni, mert sokkal jobb, ha van, mintha nincs.
Erre is igaz, hogy a nagyon olcsók minősége nagyon változó, érdemesebb a jobb anyagból készített műszerész csipeszt beszerezni a kínai helyett.

Kisméretű körecset(ek): ez viszont nélkülözhetetlen, nagyon sokat használják még azok is, akik úgy gondolják, mindent le lehet fújni fújópisztollyal. A kisebb alkatrészek festésétől kezdve a faerezet mintázásán és a matricázáson át a kopások, leverődések megfestéséig nagyon gyakran használjuk.

Sokan esküsznek arra, hogy bizonyos fajta festékekhez kizárólag a természetes szőrű ecset a jó, míg más típusú festékekhez meg csak a szintetikus ecset és ennek van is alapja. De azért nem szeretnék ebben konkrétumokat mondani, mert a gyártástechnológia gyors fejlődésével ma már olyan kiváló minőségű szintetikus ecsetek kaphatók, amelyek tulajdonságai megegyeznek a természetes szőrűekkel, viszont tartósabbak azoknál.
Érdemes kipróbálni többfélét és itt is érvényes aranyszabály, hogy a drágább ecsetek jobb minőségű anyagból, igényesebb kivitelben készülnek. Azonban hozzá kell tenni, hogy ezeket sem az örökkévalóságnak gyártják, élettartamuk végén el kell dobni őket és újat venni.

Tovább kitartanak, ha mindig a megfelelően ki vannak tisztítva (körkörös mozdulatokkal kitörölve a festéket az ecset tövéből is), valamint csodát művelnek velük a kimondottan ecsetek állagmegóvására kapható folyadékok (pl. Tamiya Brush Conditioning Fluid, ami sokszorosan visszahozza az árát).

Méretek: 2-esnél nagyobb nekem ritkán kellett, többségében 0-ás és ennél kisebb méretűeket használunk. Az ennél kisebbeket jelölik 00-ásként vagy 2/0-ásként, illetve 000-ás, 3/0-ás, 5/0-ásként. Ennél kisebbre nem igazán van szükség.

Szélesebb lapos ecset: szinte ugyanaz igaz rá, mint a kisebb körecsetekre, azzal a különbséggel, hogy ezek a nagyobb felületek festésére alkalmasak. Ha erre a feladatra beszerzel egy airbrusht, a lapos ecseteknek akkor is jut szerep a weathering folyamatok során.
A maketted méretarányától függően 6-os, 8-as, 10-es vagy 12-es méretek vásárlása ajánlott, kezdetnek elég összesen kettő is.

Bár az ecsetek legfontosabb része természetesen a szőrzete, azért érdemes figyelmet fordítani a nyelére is. Személy szerint jobban szeretem azokat az ecseteket, amiknek a jobb fogás érdekében meg van vastagítva a nyele.

A későbbiekben érdemes lehet beszerezni majd speciális ecseteket is (antisztatikus portalanító ecset, drybrush ecset, szilikon ecset, szivacs ecset, illetve külön ecset a pigmentekhez, amennyiben használni fogsz ilyet is), de az elején még nem fogod érezni ezek hiányát.

Airbrush + kompresszor: valószínűleg ez lesz az első jelentős beruházásod az új hobbidba. Ha az anyagi lehetőségeid engedik, akkor azt javaslom, szerezd be ezeket is már az elején, mert igazán szép és vékony festett felület fújópisztollyal érhető el a legkönnyebben. Ameddig ez nincs, addig meg kell tanulnod ecsettel festeni. Mindkettő sok gyakorlást igényel, ezt nem lehet megúszni.

Konkrét márkákat itt sem sorolnék, csak annyit tennék hozzá, hogy ha olcsó kínait vásárolsz – bárki bármit mond – , magaddal tolsz ki. Amennyiben kezdőként beruházol felsőkategóriás airbrush-ba és később mégsem fogod kihasználni, készülj fel rá, hogy használtan nem nagyon fogod tudni jó áron eladni.
És nem is javaslom, hogy használt pisztolyt vegyél.

Az airbush-okról minden kezdők számára hasznos tudnivalót összeszedtek már mások (Pap László, Halász Gábor, Dobó Jani, „n’griff„). Kutasd a netet a témában, hogy éppen mit érdemes venni.

2. Alapvető segédanyagok

Ahhoz, hogy a dobozban levő műanyaghalom összeálljon maketté a szerszámokon kívül mindenképpen szükséged lesz néhány segédanyagra. Később többre is, de az elejétől kezdve feltétlenül kelleni fognak:

Ragasztók
Tömítők
Csiszoló anyagok
Maszkoló anyagok
Festékek és hígítóik

Nézzük sorban, hogy az első bevásárlás alkalmával mi kerüljön a kosárba:

Ragasztók: A műanyagok nagy felületen történő (szárnyak, törzsfelek) ragasztásához jó megoldás az ecsetes kupakkal kapható híg makettragasztók, melyek acetont tartalmaznak. Ez befolyik a legkisebb résekbe is és a ragasztandó felületeken egy kicsit feloldja a műanyagot. Gyakorlatilag olyan, mintha „összeolvasztaná” a darabokat.
Ha jobban összenyomod az összeragasztott alkatrészeket, akkor biztosan nem marad köztük rés, viszont a feloldott műanyagból keletkezik egy kis kitüremkedő ragasztási varrat. Ezt szikével és csiszolópapírral könnyen el lehet tüntetni.
Az ecsetes ragasztók között létezik híg és extra híg, gyors és még gyorsabb, színes és átlátszó kivitel, de a működési elvük lényegében ugyanaz. Pár percen belül mindegyik megköt, de a végleges kötést kb. 12-24 óra alatt érik el.

Tulajdonképpen egyféle ecsetes ragasztóval is befejezhető egy műanyag makett, de az apróbb alkatrészek (futószárak, a repülőgépből kiálló antennák, érzékelők, huzalok) ragasztásához sokkal megfelelőbb a hétköznapi pillanatragasztó.
Ezek másképp működnek, mint az ecsetes ragasztók, mert nem oldják fel a műanyagot, hanem az alkatrészek közé befolyva a levegő páratartalmának hatására másodpercek alatt erős kötést képeznek. Ha a makettedhez van maratott réz vagy műgyanta alkatrész is, akkor azokat csak pillanatragasztóval lehet rögzíteni, ecsetessel nem.
Ezekből is létezik híg és gél állagú, én használom mindkettőt. A géllel egy kicsit több idő van a helyére igazítani az alkatrészt.

Fontos, hogy a pillanatragasztó nem alkalmas az átlátszó alkatrészek (kabintető, ablakok, lámpák) ragasztására, mert a benne levő cianoakrilát gőze csúnyán megmarhatja ezeket és csak csiszolással, majd polírozással lehet majd eltüntetni.
Mindegyik ragasztó gőze hasonlóan ártalmas az egészségre, nem szabad belélegezni őket!
A másik fontos tudnivaló, hogy a pillanatragasztó kötés közben hőt termel. Annyit nem, hogy lángra kapjon, arra viszont képes, hogy a műanyag kilágyuljon és helyrehozhatatlanul „lekonyuljanak” az alkatrészek. Ezért a pillanatragasztót nagy felületek egyesítésére nem javaslom.
Továbbá általános szabály, hogy ragasztóból mindig csak nagyon keveset használj, éppen csak annyit, amennyi a rögzítéshez szükséges. Ha esetleg nem viszel fel elegendő ragasztót és az alkatrész leesik, akkor meg tudod ismételni, a túl sok ragasztóval azonban csak a gond és pluszmunka van, mivel el kell tüntetni.

Ezeken kívül léteznek más, gél állagú makettragasztók is, nekem azonban egyik sem vált be, ezért ajánlani sem tudom őket.

Tömítők: a nagyobb darabok illesztésekor elő-elő fordulhat, hogy nem sikerül jól a ragasztás, vagy a makett gyengébb minősége miatt eleve nem lehet jól illeszteni őket. Ilyenkor kisebb-nagyobb rések keletkeznek, amiket el kell tüntetni, hiszen a valódi repülőgépen nincsenek ilyenek.

A rések és hézagok, valamint az öntési hibák és kilökőtüske-nyomok eltüntetésére tömítőanyagokat használunk. Három fő csoportjuk van:

Kétkomponensű, gyurmaszerű epoxy putty (angol szó, úgy kéne kiejteni, hogy „pati”), ami 24-48 óra alatt keményre szárad. Ez a legnagyobb hézagok eltűntetésére, alakhibák korrigálására való.
Tömítő paszta: a leggyakrabban használt tömítő anyag, ami kb. 2 óra elteltével kikeményedik és csiszolható. Egyszerre túl sokat nem szabad felvinni, mert berepedezhet. Létezik vizes alapú változata, amit nem kell csiszolni, csak száradás előtt visszatörölni a felesleget egy bevizezett papírtörlővel vagy fültisztító pálcával.
Folyékony tömítő: ecsettel vagy fogpiszkálóval vihető fel a kisebb karcok, félrement panelvonalak, öntési hibák eltüntetésére. Elterjedt márka a Mr. Surfacer, ami a csiszolóanyagokhoz hasonlóan különböző szemcsemérettel kapható: legsűrűbb és legnagyobb szemcsével az 500-as rendelkezik, legfinomabb pedig az 1500-as, amit alapozóként is használunk.
Ennek is létezik hagyományos és vizes alapú változata, mindkettőről bővebben olvashatsz ebben a cikkben.

Csiszoló anyagok: elsősorban a műanyag öntése során a rákerülő felesleges részek és a ragasztás, illesztés, tömítés nyomainak eltüntetésére használjuk. A finomabb csiszolóanyagokkal a festett felület tehető simábbá.
Mit jelent, hogy „finomabb”? A csiszolóanyagokat a szemcseméretüknek megfelelő számozással látják el: minél alacsonyabb ez a szám, annál durvább a csiszoló, azaz annál többet szed le az anyagból. Minél magasabb a száma, annál simább felület érhető el vele.
Makettezéshez ritkán használunk 600-asnál durvább papírt, általában a 800-as, 1000-es, 1500-as teljesen megfelelő a puha műanyag alakításához. A 2000-es, 2500-as papír már inkább polírozásra való, ezeket vizesen kell használni. Vizes csiszolás során egy vékonyka filmréteg képződik a maketten, míg száraz csiszolás során szálló por keletkezik. Csiszolás után mindkettőt teljesen el kell távolítani a felületről.
Festékboltban, autófényezéssel foglalkozó üzletekben kapható csiszolópapírok vagy csiszolóvásznak tökéletesen jók arra, amire nekünk kell.

A csiszolópapír („magyarul”: smirgli) kiválóan alkalmas sík felületek (szárnyak, vezérsíkok) csiszolására, az ívelt idomokra (póttartályok, törzs-gerinc) viszont sokkal jobb a csiszolószivacs.

Maszkoló anyagok: Aki kizárólag ecsettel fest, az jóval kevesebb maszkolót fog használni, airbrush használatához azonban nélkülözhetetlenek a különféle maszkoló anyagok.
Ezekkel szemben a három legfontosabb elvárás, hogy sehol se engedje át a festéket, maradjon a helyén és nyom nélkül eltávolítható legyen. Nyom nélkül az azt jelenti, hogy ne maradjon utána ragasztómaradék és ne tépje fel a festett felületet.
Éppen ezért ez a termékkör az, amihez nem érdemes háztartási és festékbolti maszkolókat keresgélni, hanem csak a kimondottan makettezéshez gyártott termékeket beszerezni.

Ezek közül a legtöbbet használt a maszkoló szalag, ami kapható 1 mm-től 20 mm szélességig. Tipikusan sárga színű, vékony papír-szerű az anyaga. Kiválóan tapad, nem mászik el a helyéről, és általában gond nélkül eltávolítható még hetek múlva is. Érdemes beszerezni 2-3 méretben, egy tekercs elég sokáig elég.
Létezik belőle elasztikus változat is, ami inkább a teflonszalagra hasonlít. Az alkalmazása kicsit körülményesebb.

Találkozhatsz előregyártott maszkolókal, amelyek vagy eleve a kitben vannak, vagy külön megvásárolhatók az adott repülőgéphez. Ezeken a gyártó előre kivágta a maszkolandó formákat, így csak annyi a dolgunk, hogy a festés idejére felragasszuk őket a helyükre.
Érdemes beszerezni ezeket is a maketthez, mert különben magadnak kell kivágnod a formákat az ablakokra és a kabintető azon részeire, amiknek átlátszónak kell maradniuk.

Átszóródásos festéshez gyakran használunk BluTack ragasztógyurmát, esetleg maszkoló putty-t. A papírboltban kapható hétköznapi gyurmával ellentétben ez nem hagy nyomot a maketten. Maszkoláson kívül az alkatrészek ideiglenes rögzítésére is kiváló.

A maszkoló folyadék kevesek kedvence, ugyanis nem egyszerű pontosan felvinni és használat után az ecset általában a kukában végzi, mert nem lehet teljesen kitisztítani. Ez egy sűrű folyadék, ami 15-20 perc múlva félig áttetsző, latexgumi-szerű anyaggá szárad meg.
Sokan arra használják, hogy fogpiszkálóval apró részeken kimaszkolják vele az alsó réteget, majd ezt átfestve lepattogzódást imitálnak vele. Másik népszerű felhasználási területe a kabintető: a szélekre 1 mm-es maszkolószalag kerül, a közepét pedig átkenik maszkoló folyadékkal.
Hátránya, hogy tapogatásra könnyen lejön, továbbá ha sokáig nem használod, akkor is magától „megdöglik” az üvegben. Én legalábbis maszkoló folyadékot még nem fogyasztottam ki, hanem mindig csak kidobtam, mert tönkrement idő előtt.

Festékek és hígítóik: Léteznek ugyan olyan készletek, amelyekhez hozzácsomagolnak néhány tégely festéket, ami a maketthez szükséges, de a kitek alapvetően nem tartalmaznak festéket, ezt külön kell beszerezni.
Ezek is olyan termékek, amelyek „háztáji” helyettesítésével nem érdemes kísérletezni, hanem makettekhez célszerű csak kimondottan makettfestéket és a hozzá való hígítót használni.

A festésről nem csak hosszú és részletes cikkeket, hanem külön könyveket írtak már mások (ezeket olvasd el!), úgyhogy itt most nem fogom részletezni a festékeket és festési módszereket, hanem egy tanácsot adok csak ehhez: kezdőként olyan festéket vásárolj, amilyet a maketted gyártója ajánl a festési útmutatóban!
Ezzel nem tudsz hibázni és nem kell különféle átszámító táblázatokban keresgélned, hogy a makettedhez ajánlott színnek melyik a megfelelője egy másik gyártónál (ha van egyáltalán megfelelője). Abban is biztos lehetsz, hogy a festési útmutatóban ajánlott festékek jók lesznek a fújópisztolyodhoz is és a makett műanyagában sem fognak kárt tenni.

Én gyakran használok Mr. Hobby/Mr. Color festékeket, de hiába ajánlom neked ezt a márkát, mert ha te azt hallottad valakitől, hogy „kezdőként vegyél Tamiya makettet, mert az jó” és ezt a tanácsot megfogadva veszel néhány Tamiya kitet, akkor azt fogod tapasztalni, hogy kizárólag Tamiya gyártmányú festékekhez adnak meg színkódokat. Ez esetben érdemes kombinálás nélkül azokat a Tamiya festékeket beszerezni, amiket a gyártó ajánl (mert egyébként tényleg jók azok is).

Ezt a leírást nem is szeretném tovább bonyolítani színkódokkal, arányokkal, festéktípusokkal és más egyebekkel, mert a festés nagyon összetett téma. Az elején mindössze ezt a két dolgot fogadd meg: azt a festéket vedd meg, amit a gyártó ajánl és csak az adott festékhez való hígítót használd hozzá.
Mielőtt elkezded összekevergetni a különböző festékeket, mindenképp nézz utána, hogy kompatibilisek-e egymással!

Adj időt magadnak, amíg megtanulsz festeni, aztán a későbbiekben majd kísérletezgetsz.
Az a mondás, hogy „mindenkiben benne van vagy száz béna makett. Meg kell építeni ezt a százat, aztán utána (vagy már közben is) elkezdenek majd megjönni azok, amik már jól sikerülnek.”

3. Drogériai segédanyagok

Van néhány egyszerű és olcsó segédanyag is, amik nélkül szintén nincs makettépítés. Ezek pedig:

papírtörlő,
fogpiszkáló,
fültisztító.

Papírtörlő: nem kell magyarázni. Letörölni, feltörölni, letakarni, megtisztítani a dolgokat. Folyamatosan kell, igazából bármilyen jó, a legolcsóbb is.

Fogpiszkáló: meglepően sokoldalú eszköz! Használjuk többek között festék felkeverésére, maszkoló anyagok felhordására és eltávolítására, chipping folyadék koptatására, alkatrészek ideiglenes rögzítésére, de hungarocellbe leszúrkálva a komplett makett is biztonságosan rögzíthető vele szállításhoz.

Fültisztító pálcika: ugyanarra való, mint a papírtörlő, csak kicsiben. Pisztolytisztításon kívül gyakran használjuk matricázáshoz, vizes alapú tömítő anyag visszatörléséhez, és számos weathering effekthez, amikkel ráérsz később megismerkedni.

Ezeken kívül van még jónéhány olyan dolog a drogériákban, amelyek olcsók és jól használhatók a makettezésben: ilyen például a sminkszivacs, amivel szöszök nélkül át tudod törölgetni a maketted; sminkecset, amit szárazecsetelésre kiválóan lehet használni; műkörmös reszelők és polírozók, melyek szintén használhatók a mi feladatainkhoz; spatulák, ruhacsipeszek az alkatrészek rögzítésére; valamint egy csomó más műkörmös csecsebecse, amit majd később felfedezel.

Ezen felül számos további szerszámot fogsz még beszerezni és használni, ahogy bővül a tudásod és nő az igényed. És természetesen még rengetegféle további segédanyag lesz, aminek hasznát látod majd, de ezekkel most nem terhelnélek e cikk keretén belül.
(Majd egyszer talán lesz egy „A haladó makettező eszköztára” című cikk is, bár haladóként az ember el tudja már dönteni, hogy mi kell neki és mi nem.)

A lényeg, hogy a fenti alapkészleten felül nincs szükséged semmi másra ahhoz, hogy az első 20-30 makettedet megépítsd kezdő szinten.
Szerintem ennyi munka szükséges ahhoz, hogy valaki egy alap jártasságot szerezzen a makettezésben. A többi meg majd jön az után! De az elején még hidd el, hogy nincs szükséged ecsetmosó berendezésre, ultrahangos tisztítógépre, festőkabinra, világító vitrinre, szuper-mega-ulimate-master festékszettre tárolóállvánnyal, se rojál-über-effekt weathering szettre, se semmi ezekhez hasonló baromságokra, amire rá akarnak majd beszélni. Nem ezektől lesznek egyre jobbak a makettjeid, hanem attól, hogy egyre ügyesebbé és egyre jobb megfigyelővé válsz.
Később próbálj majd ki minél több dolgot, de először fejezz be 30 makettet. Ezalatt elsajátítod az alapokat, amire fogsz tudni építeni.

Jó munkát, kellemes időtöltést kívánok hozzá!

És ne hagyd, hogy a neten trollkodó bunkók elvegyék a kedved ettől a szép hobbitól. 😊